Meghaladta a százezret a CSOK-kal támogatott családok száma

A napokban jelentette be a kormány, hogy meghaladta a százezret a CSOK-kal támogatott családok száma

Éppen a napokban jelentette a kormány, hogy meghaladta a százezret a CSOK-kal támogatott családok száma. 2015-ben indult a családtámogatási program és nem túlzás azt állítani, hogy a teljes lakáspiacot felpörgette, sőt az építőipart is tulajdonképpen. Jön István.

Mv: Vendégünk Balogh László, az ingatlan.com vezető elemzője. Jó estét kívánok László!

Balogh László, vezető gazdasági szakértő, ingatlan.com: Jó estét kívánok!

Mv: Hát, először is, hát borúlátó elemzők többször elmondták már, hogy ezek csak időleges hatások és előbb-utóbb ez az úgynevezett ingatlanbuborék ez kipukkad. Ehhez képest azt látjuk, hogy nemhogy kipukkad, hanem szépen, egyenletesen tovább növekszik, és ezzel párhuzamosan nő a kapacitás az építőiparban, és ezzel párhuzamosan nő a vásárlói kedv a vásárlók oldaláról, nem csak eladó vannak.

Balogh László: Valóban. És itt azért pontosítanék, mert az, hogy ingatlanbuborékról beszélünk-e, az csak utólag derül ki, de jelenleg nincs arra utaló jel…

Mv: Hát ez az!

Balogh László: …hogy ez buborék lenne. Nagyon inkább, sokkal inkább úgy tűnik, hogy a vásárlóerő növekedett olyan mértékben Magyarországon, főként a nagyvárosokban és a fővárosban, de most már egyre inkább ez kitolódik a kisebb településekre is, hogy egyre többet tudnak fizetni az eladó ingatlanokért, és a lakásvásárlási kedvvel párhuzamosan, a kínálat is emelkedik. Főleg azokban az időszakokban, ami egy nagyobb növekedést előz meg. Ennek pedig az az oka, hogy Magyarországon az emberek 85%-a rendelkezik saját tulajdonú ingatlannal, és amikor továbblépnek egy szebb, nagyobb, vagy jobb lakásba, valamilyen élethelyzet változás miatt, akkor ezt a meglévő ingatlant kínálják fel eladásra, és most a jelek alapján azt látjuk, hogy 2019-ben, és főleg ezen belül is márciusban, nagyon felpörgött az eladási kedv. A magánszemélyek például Budapesten több mint 3500 ingatlanhirdetést adtak föl, ami 17%-os növekedés, de a többi megyei jogú városban is akár 28-29%-kal nőtt a kínálat és legnagyobb mértékben a községekben nőtt a feladott lakáshirdetések száma márciusban, itt 34%-kal.

Mv: Ez egyértelműen a falusi CSOK-nak köszönhető, ugye?

Balogh László: Ezt még nem tudjuk biztosan, hiszen ugye ez július 1-jétől lép majd életbe.

Mv: A hirdetések beindulhatnak.

Balogh László: A hirdetések beindultak. Ezt majd onnan fogjuk látni, hogy a tranzakciókat milyen arányban finanszírozták a vásárlók CSOK-ból, de ugye ahogy a felvezetőben is elhangzott, az látszik, hogy már több mint százezer család élt a családok otthonteremtési kedvezmények lehetőségével, tehát főleg a július 1-jétől életbe lépő változások valószínűleg még egy lökést adhatnak a keresletnek. Ami még több adásvételt eredményezhet és még magasabb árakat a lakáspiacon, ami pedig azt mutatja, hogy még élénkülő állapotban van a hazai ingatlanpiac.

Mv: Na, most ugye az ember azt gondolná, hogyha ingatlanhirdetést adnak föl, akkor gyakorlatilag egyfajta túlkínálat van a piacon, de hát úgy tűnik, hogy a kereslet ezzel párhuzamosan növekszik, tehát nincs túlkínálat, sőt, alulkínálat van. Ez pedig érződik az épí5tmények, az ingatlanok árán is. Mennyivel mentek föl az elmúlt időszakban, mondjuk a 2018, 2017-2018 kontextusában az árak?

Balogh László: Itt nagyon fontos, hogy különbséget tegyünk a nagyvárosi és a fővárosi ingatlanpiac között. Itt 15-20%-os volt az éves áremelkedés üteme, és nagyon érdekes, hogy ez már 2015-től kezdve megfigyelhető, tehát éves szinten az elmúlt négy-öt évben 15-20%-kal drágulnak ezeken a településeken az ingatlanárak.

Mv: Minden évben, ez azt jelenti, hogy négy év után ez már nyolcvan százalékos, tehát a duplája.

Balogh László: Sőt, ugye mivel az előző évek áremelkedéséhez képest is húsz százalékkal drágulnak…

Mv: Így van.

Balogh László: Majdnem, hogy megduplázódott az ingatlanár, és ráadásul a kisebb településeken már kezd, már oda is kezd begyűrűzni ez a hatás, és azon belül is azok a kistelepülések pörögtek föl, azoknak a kistelepüléseknek az ingatlanpiacai, ami egy-egy nagyváros közelében található. Nagyon sok vásárló számára ugyanis a nagyobb városok árai már-már a megfizethetetlen kategóriát súrolják, ezért elkezdenek kijjebb költözni az agglomerációs településekbe. Itt sokan igénybe veszik ugye a lakásépítési támogatásokét is, ami az új ingatlanok építésére vonatkozik, és nem Budapest agglomerációjában, de mondjuk a megyei jogú városok agglomerációs övezetében sokszor ez már arra is elegendő, hogy akár önerő nélkül vágjon bele egy lakásépítésbe, pusztán az állami támogatások felhasználásával, hogyha több gyermekkel rendelkezik, vagy több gyermeket vállal.

Mv: Márpedig ez egyértelműen GDP-növelő hatású, tehát akkor, amikor gyakorlatilag új érték teremtődik.

Balogh László: Valóban, a gazdasági növekedésben jelentős szerepe van az építőipar felfutásának. A GDP-nek körülbelül, a GDP növekedéséből körülbelül négy-öt százalékot tesz ki közvetlenül az építőipar teljesítménye, de hogyha a tovagyűrűző hatásokat nézzük, hogy hány embernek ad ez munkát azokból a jövedelmekből, ugye fogyasztási cikkeket vásárolnak az építőiparban dolgozók, ráadásul egyéb szolgáltatásokat, illetve termékeket is megrendelnek, például bútorokat vagy egyéb szolgáltatásokat, akkor akár tíz-húsz százalékos is lehet az a fajta növekedés, amit a lakásépítés és lakásvásárlási kedv felpörgése okoz a gazdaságban.

Mv: Beszéljünk egy picit arról is, hogy hát nyilván mindenki szeretne saját ingatlantulajdont, lakóingatlant, de hát például a Balatonon hihetetlenül megugrott a piac, ami viszont nem egyértelműen ugye lakóingatlanként, hanem nyaralóingatlanként jelenik meg az emberek portfóliójában, és azért én meglepve tapasztalom, hogy például Balatonfüreden, például Siófokon, vagy például Keszthelyen, közelítenek a lakásárak a budapesti árszínvonalhoz.

Balogh László: Gyakorlatilag elmondhatjuk, hogy a Balaton környékén a legfelkapottabb településeken, mind a Veszprém megyei és Somogy megyei településeket ide véve, a Balaton-parti települések ingatlanárai megfeleltethetőek egy-egy magyarországi nagyváros ingatlanárainak. És ennek két oka van. Egyrészt az általános életszínvonal-emelkedés, és a bérek meg a jövedelmeknek a bővülése, az lehetőséget teremt arra az emberek körében, hogy már nyaralóvásárlásban is gondolkozzanak, főleg, hogyha befektetési céllal teszik ezt és ne csak Budapesten, vagy a megyeszékhelyeken vásároljanak. Másrészt pedig az a fajta koncentráció, amit a keresletben tapasztalhattunk évek óta a nagyvárosokban és Budapesten, már kezd szétterjedni az ország többi településére és Balaton és a Velencei-tó ebből a szempontból egy kiemelt régió, hiszen ezekre a régiókra, vagy ezekre a településekre az ország minden tájáról érkezhetnek vevők és az infrastruktúra fejlődése következtében akár állandó lakóhelyül is választják egyre többen ezeket a településeket. Ez pedig megjelenik az ingatlanárakban is, sőt, hogyha még ide vesszük az előző témát, a falusi CSOK lehetőségei is kiterjednek olyan Balaton-parti településekre, mint például Balatonakali, Fonyód, ami megfelel a falusi CSOK kritériumrendszerének, tehát itt még további növekedés várható.

Mv: Ez nyilvánvalóan, egyébként ez nagyon fontos, hogy nem csupán befektetési célzattal veszik már. De az, hogy eleve előtte egyfajta infrastukturális robbanás volt az országban, tehát gyakorlatilag most már nagyon kevés azon településeknek a száma, ahol nincs például szennyvíz-, vagy hogy ne lenne ötven kilométeres körzetben autópálya. Ez is sokat segít abban, hogy egyre többen szeretnének vidéken, akár távolabbi vidéken is, tehát ami például Amerikában van, hogy két óra bejárás az nem olyan nagy dolog Washingtonba, és ha ide eljutunk mi is, akkor lehet, hogy például Siófokról érdemes lesz bejárni Budapestre dolgozni.

Balogh László: Azt gondolom, hogy ez öt-tízéves távlatban abszolút elképzelhető, hiszen az infrastruktúrák fejlesztése az előfeltétele annak, hogy az emberek életvitelszerűen éljenek ilyen kisebb településeken. Plusz ezek mellé szükséges fejleszteni az olyan közszolgáltatások körét, mint például az orvosi rendelő, gyógyszertárak, oktatási intézmények, iskolák, óvodák. És hogyha ez bekövetkezik és egyre többen szeretnének kisebb településeken lakni, akkor az a nagyvárosi és a fővárosi lakásárak emelkedését is mérsékelheti.

Mv: Egyrészt, másrészt pedig csökkentheti a túlzsúfoltságát. Köszönöm, hogy eljött.

Balogh László: Köszönöm szépen.